Az ellenzéki összefogósdi egyre mélyebb összecsapásait elnézve időnként azon gondolkodom, mit is csinálnék Bajnai Gordon helyében. Már nem mint kapus, hanem mint politikus. Legyünk őszinték, 2014-ben nem lesz kormányváltás. Orbán Viktor kihívója – szép dolog vagy nem, más kérdés - mindenképp bukni fog. Persze erről nem csak a megosztott demokratikus ellenzék tehet, hanem a FIDESZ is (elég ha csak az új de még mindig nem teljesen kész választójogi törvényre gondolunk), illetve az ebben a ciklusban valamiért kevésbé feledékeny választópolgárok.
Amikor Bajnai Gordon életre hívta a Haza és Haladás Alapítványt, azt mondtam magamban: ügyes húzás. Nyilván kihagyja a 2014-es megmérettetést és majd 2018-ra, az elmúltnyolcév FIDESZből kiábrándultakat is összefogva visszatér mint miniszterelnök-jelölt.
Tanácsadói, úgy tűnik másként döntöttek… Vagy tényleg nem hagyja békén őket a gondolat, miszerint van még esély, megnyerhető a soron következő országgyűlési választás (minden hátráltató erő ellenére), vagy már a következőre gyúrnak. Utóbbi esetben talán attól tarthatnak, ha nem ebben a ciklusban robbannak, már késő lesz felépíteni magukat 2018-ra. Mindenesetre még nem rontották el teljesen, lehet még happy end. Talán így: Bajnai nem szkanderezik tovább és hagyja, hogy Mesterházy Attila, az MSZP vezére legyen most a miniszterelnök-jelölt. Ő sajnos ezüstérmet szerez, ami édes kevés a demokratikus ellenzék számára. Így új jelölt után kell nézni 2018-ra (hiszen az nem fordulhat elő, hogy valaki zsinórban 3x legyen jelölt (hacsak nem Orbán Viktornak hívják). Bajnai ekkor ismét színre lép és benyújtja a számlát, hiszen ő gálánsan félreállt, hogy a következő meccs az övé lehessen. Az ellenzék lelkiismeret-furdalásától hajtatva megadja az esélyt. Az a választás pedig nyerhető lesz.
Ha én Gordon volnék, most félreállnék…
(fotó: blikk.hu)
