Hogy juthattunk idáig, tökéletesen felfoghatatlan, nincs erre magyarázat, nem találni benne rációt, marad a félelemmel és reszketés és mélységesen mély döbbenet, de a józan ész biztosítékai már mind leolvadtak, az utolsók úgy 6-7 évvel ezelőtt. Pedig minden olyan ragyogónak tűnt: 20 éve még Amerikát ígértek nekünk, dollárból font kerítéssel. A Kárpát-medencében perpill a szabadság, jólét és boldogság napsütötte mezeje helyén a múlt iszapja hömpölyög, három éve már a parlamenti ülésterem partjait nyaldossa a vérvörös-barna szmötyi. Senki ne mondja nekem, hogy ezért a gazdasági válság a felelős.
Nem lehet kitapintani, pontosan mikor és ki, de valamikor és valaki nagyon felültette ezt az országot egy ördögi ringlispílre. Csurka István borízű és félig-meddig kódolt zsidózásait igazából a legvérmesebb ellenei is jóleső heherészéssel fogadták. Érezte mindenki, hogy egy kivénhedt, III/3-as ügynök irodalmi mázzal nyakon öntött, de végtére is erőtlen próbálkozásainak "köszönhettük" azokat a frenetikus kilincsorrúzásokat. Nem volt huzata, hiányzott a kraft, a valójában csak a Horthy-érában eltöltött ifjúkorukat visszasíró, néhány tízezer idétlen vénemberből álló fanklub arra volt elég, hogy alkalomadtán a parlamentbe szavazza ezt a töketlen, sefülesefarka bandát, melyben a legtöbb vitalitást Csurka névtelenségbe burkolódzó élettársa, Papolczy Gizella mutatta. És ő is igazából közröhej tárgya volt, úgy nagyjából mindig is.
Ennek a garnitúrának a bukásával párhuzamosan viszont megjelent egy csapat huszonéves, akik leginkább a '20-as, '30-as évek vérgőzös mozgalmaival tudtak -és tudnak- azonosulni. Belőlük már teljes egészében hiányzik Csurkáék nyugdíjas-szagú, félig gyáva, de félig az ésszerűséget követő megalkuvásai. Elég rápillantani a -micsoda öröm- 11. éve(!!!) dübörgő központi portáljukra, ahol egész egyszerűen képtelenség túl szélsőségesnek lenni. Már magát az alaphangot is az "akaszd fel, daráld le, égesd fel" adja meg. Ezek a barna-fekete ifjak remek ütemérzékkel beazonosították a magyar társadalom néhány fájó kérdését, amivel a politikusaink évtizedek óta képtelenek bármit is kezdeni, és boszorkánykonyhájukban olyan megoldásokat sütöttek ki, mely a legalantasabb zsigerekre apellál. Dolgoztasd, vedd el tőle, adasd vele vissza - írják a pártprogramban, miközben gyűléseik másról sem szólnak, mint arról, hogy pajkosan kikacsintanak a zucca emberére, aki munka helyett gépfegyverben és lángszóróban gondolkozik, a rendről meg az az elképzelése van, hogy nagyjából mindenki úgy pattogjon, ahogy azt ő akarja.
Sikerült összehoznunk azt a szégyent, hogy bő 60 évvel Szálasi akasztását követően egyes közösségeken belül ismét normává, kategorikus imperatívusszá vált a zsidózás, cigányozás, a Dunába-lövetés ebben a szubkultúrában már mérsékelt álláspontnak számít. A társadalom többsége, igen mi is, ludas az esetben, szép lassan hozzászokott, az ingerküszöböt nem üti meg a legcikornyásabb náci szlogen sem. Ami a mi-ők, zsidók-magyarok, cigányok-magyarok, magunkfajta-magukfajta típusú szembeállításokkal indult, mára zsidólistákba, tiszaeszlározásba, tökéletesen nyílt zsidógyűlöletbe torkollott. Hogy lehet, hogy a 21. század elejére sikerült odáig visszafejlődni, hogy ha többségi nem is, de széles támogatói bázisa mindenféleképpen van egy olyan pártnak, amely szerint a vérvád egy teljesen reális, józan megfontolásokon alapuló tény, amely akár önálló büntetőjogi kategória is lehetne? És akkor itt a legújabb: Novák Előd, kuruc.info főszerkesztő (persze, csak "állítólag"), teljes komolysággal feljelenti a kulturális bizottság elnökét, mivel L. Simon László nevén nevezte a gyereket.
Az ugyanis, aki a magyar társadalom ezer egynéhány száz - vagy még több - éves fennállásának legnagyobb szégyenére történő megemlékezést leholokausztiparozza, az nem szabadsághős, és még csak nem is a szabadságjogaival él. Az, kérem alássan, egy veszedelmes bűnöző, akinek jobb sorsa érdemes társadalmakban réges-rég börtönben volna a helye.
Kedves normális, és csendes többség: ez itt már messze többről szól, mint a Jobbik. A magyar társadalom szövetében egy halálos kór vírusa terjed, egy rákos daganat, ami most a test 16-20 százalékán burjánzott el, de azonnal öl, mihelyst meglesz az 50 százalék + 1. Erre mondom én azt, hogy nyakunkon a nemzethalál.
Aki most hallgat, az velük van.
